Egy általában mellőzött és mostohán kezelt műfaj védelmében
Kép forrása: http://gallery.photo.net/photo/3436257-lg.jpg
***
BRAIN STORMING
A prózaversről egy prózaversből…
A prózavers olyan prózai szöveg, melyben fontos a dallam, a zenei töltet. Mikor prózaverset ír az ember, játszhat a mentális képződményekkel, és leírhat komoly tartalmakat, olyat is, mi súlyos tanulságot ad, s így az elmében tovább s jobban megragad. Ha ritmizálva írjuk le közlendőnk, gyakoroljuk a lassút, a lüktetőt, a vontatottat s akadozottat, a sebeset, s keverve mindent, vegyeset.
A prózavershez látszólag nem kell sok gondolat, de van benne temérdek, mit a sok kép tartogat; s a dallam és ritmus is kifejező-képes, néha sokkal inkább, a logikához képest.
A prózavers olyan, mint hullámzó tenger, ritmikusan ringón, mi megfogamazódni mer, s mint báli tömegben a sok táncoló ember. Ki-ki maga szintjén próbálkozhat vele, s a prózából születik majd szép’ hangzó zene: jótékonyan tükrözi a néha szürke világot, kellemes ízként adja a szájba, mint a szem csupán csak látott.
E műfajnak is van irodalomban helye, vers és próza között, félúton lebegve – műhelyként szolgálva kezdő poétának, kreatív elméknél tetszetős játéknak; gyakorló verselők felüdülésének, s a próza rabjainak is, színesítésnek. Vannak csengő formák, mire nem húzhatók rá a megszokott normák – de kegyesen kedves mutációk ezek, mik nem kell, hogy nyomtalan a semmibe vesszenek, mert nyelvünk tudja jól, mi válik hasznára – hagyjuk hát nyelvünk hegyén szabadon eljátszva formával, dallammal, ritmussal, alakkal… s mindenfélével, mi gyönyörködteti olvasóját bájos kellemével.
***
Kiegészítés – Mi a prózavers?
Prózavers
„A prózavers: olyan költői szöveg, amelynek a formája próza (lapszéltől lapszélig terjedő tördelésű), de nagyfokú költői intenzitás jellemzi. Történetileg két fontosabb változata alakult ki: a hagyományos lírai kifejezőeszközöket mellőző, leginkább a példázathoz közel álló forma, amelynek hagyományai a Bibliához nyúlnak vissza; illetve egy tömör nyelvezetű, változatos hang- és gondolatalakzatokat, trópusokat fokozott mértékben alkalmazó forma. Az utóbbi létrejöttében jelentős szerepe volt a formai kötöttségek ellen lázadó költőknek az a törekvése, hogy átlépjék az epika és a líra közti határokat. Különösen erősen jelentkezett ez az igény a romantika korában; a prózavers elsőként Németországban fejlődött ki (Novalis: Himnuszok az éjszakához), majd francia példák (Baudelaire, Rimbaud, Mallarmé művei) nyomán terjedt el az európai irodalomban.”
***
Prózavers művek az Amatőr Művészek Fórumán /AMF/
***
Prózaköltemény
Prózavers: rövid terjedelmű, lírai hangú költői mű, amelynek semmiféle verses formája nincsen, még sorai sincsenek versszerűen tördelve.
***
Prózaköltemény Költői intenzitású próza, mely tipológiailag nem vers, hanem a próza tördelését követi.
